Mások ezeket rendelték
Borvendég Zsuzsanna: Az Impexek kora
Dollárszázmilliárdokkal lopta meg Magyarországot a 80-as évektől egy szűk réteg, amely üzletemberekből, kémekből és kommunista pártemberekből állt, akik ha kellett simán üzleteltek volt nácikkal is. A hetvenes évek elejétől egy láthatatlan birodalom komisszárjai egyre nagyobb befolyást gyakoroltak Magyarország gazdasági életére. A korabeli állami külkereskedelmi vállalatok, az úgynevezett „impexek” vezetői egy nyugati irányultságú pénzügyi hálózat kiszolgálóiként elérték, hogy a blokkban egyedülálló módon szabadon alapíthattak cégeket a kapitalista Nyugaton. A közvetítő kereskedelem felfuttatásával, és egy offshore jelleggel működő vállalati hálózat kiépítésével beindították pénzszivattyújukat, amely szisztematikusan lerabolta és eladósította hazánkat. A kádári titkosszolgálat – különösen a katonai hírszerzés – „alkotmányos költségek” és titkos jutalékok ellenőrizhetetlen rendszerén keresztül transzferálta a piszkos pénzeket fedett számlákra. Ebből finanszírozta többek között a COCOM-listás termékek beszerzését Moszkva számára. Kémfilmekbe illő jelenetekben elevenedik meg, hogyan játszották ki az éber amerikai ellenőröket a Videoton vagy az EMO munkatársai, miközben becsempészték a legmodernebb technológiát a vasfüggöny keleti oldalára. Gazdasági visszaélések és pénzügyi csalások kísérték a hálózat tevékenységét, rátelepültek az energetikai szektorra is, és a korabeli „olajmaffia” segítségével dollárszázmilliókat sikkasztottak el az ország vagyonából. A rendszerváltoztatáshoz közeledve pedig egyre nagyobb figyelmet szenteltek a hozzájuk lojális új politikai elit kinevelésére. * „Az Impexek Kora” című eme kiadvány a Kádár-rendszer egy olyan oldalát mutatja be, amelyről eddig keveset hallhattunk: megismerhetjük belőle Kelet és Nyugat cinkos és sokszor cinikus együttműködését, filmbe illő epizódok elevenednek meg előttünk a titkosszolgálatok külkereskedelemre való ráépüléséről és az így végrehajtott akcióikról, s figyelemmel kísérhetjük egy olyan gazdasági-pénzügyi hálózat kiépülését, amelynek tevékenysége az ország gazdasági teljesítőképességét is befolyásolta.
A totalitarizmus pszichológiája
A közelmúltban jelent meg az év egyik legfontosabb könyve. Aki követte az ún. pandémia körüli alternatív csatornákat, az gyakran futhatott bele a szerzővel készült interjúkba. A könyv hiánypótló abban a tekintetben, hogy nagyszerűen összegzi az emberi elme “megvezetésének” egyes lépéseit. Érdemes emlékeznünk arra, hogy a földi életünk valójában idő, így nem mindegy, hogy a megismerés milyen mértékű az itt töltött néhány évtized alatt. S bár az üzleti világnak elengedhetetlenül része a marketing, az ember figyelmének megszerzése és a különböző vágyak keltése, amit a politika és az őket finanszírozó lobbisták művelnek (évszázadok óta) "piacszerzés" terén, az sok esetben kimeríti a kriminalitás kereteit. Amikor az ármány eszközeivel a média képes embereket rávenni arra, hogy saját maguknak rosszat tegyenek, mindezt örömmel és önszántukból, akkor kijelenthetjük, hogy a manipuláció és az elme elleni háború révbe ért. Öröm az ürömben, hogy a tragédiák és a hazugságok lelepleződése egyre több embert tesz nyitottá arra, hogy a jövőben ne kerüljön a megvezetettek közé, s ezen az úton jönnek jól az olyan útmutatók, mint az 1976-ban született belga pszichológus, Mattias Desmet 2022-ben megjelent könyve, “A totalitarizmus pszichológiája”. A szerző a Genti Egyetem Pszichoanalízis és Konzultációs Pszichológiai Tanszékének klinikai pszichológia professzora. A jelenkorban rendkívül lényeges, hogy az olyan tudás, mint Gustave Le Bon “A tömegek lélektana” vagy a lent látható könyv minél több embernek ott legyen a polcán. Minden változás alapja a megfelelő attitűd (a megismerés szándéka), ezt követően a szükséges tudás megszerzése, majd annak begyakorlása. A tudás önmagában nem hatalom, csak az alkalmazott tudás. Ha azt szeretnénk, hogy ne verjenek át, meg kell okosodnunk azokból a technikákból, amelyekkel ezt megteszik. Persze az sem árt, ha hallgatunk a belső hangunkra (van az embernek egy érzékfelettiből származó ösztönös re-akciója a történésekre - angolul ez a "gut feeling"), de az adatalapú információ is sokat segít, főleg ha olyanoktól származik, akik tudják miről beszélnek. Mattias Desmet ilyen ember. Íme egy kedvcsináló néhány gondolat a könyv bevezetőjéből: "Valahányszor a társadalomban megjelenik a félelem egy újabb megtestesítője, a jelenlegi gondolkodásunk védekezésképpen csupán egy választ képes adni: még több ellenőrzést. Az a tény, hogy az ember csak bizonyos fokú kontrollt képes elviselni, figyelmen kívül marad. Az irányítás kényszere félelemhez vezet, a rettegés pedig az irányítás kényszeréhez. Így a társadalom egy ördögi körbe csöppent, amely elkerülhetetlenül a totalitarizmushoz vezet. Vagyis a túlfokozott kormányzati ellenőrzéshez és végső soron az emberi lény szellemi és fizikai egységének végső felszámolásához. [...] Az igazi feladat, amellyel egyénként és társadalomként is szembe kell néznünk, az emberről és a világról alkotott új kép felépítése, identitásunk igazi alapjának megtalálása, a másokkal való együttélés új elveinek megfogalmazása és egy ősi emberi képesség felértékelése - az igazság kimondása."
"Csoki" habanero por
Saját termesztésű chiliből készült. 40-45 fokon szárítva. A magok eltávolításra kerültek, ezzel elkerülve azt hogy kesernyést mellékízt adjanak az örleménynek. 100% csoki habanero

