Felhasználás: 100 g magból max. 500 g csíra készíthető. FONTOS: A rukkola önmagában nehezen csíráztatható. Egyéb magkeverékhez 3 - 6 %-ban hozzáadható. Felhasználás: A kész csíranövényeket ehetjük-tehetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tojásételekhez, tésztafélékhez, vagy belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, túróba, de fogyaszthatjuk egyszerűen vajas kenyérre szórva is. Tárolás: száraz, hűvös helyen közvetlen napfénytől védve tárolandó. A csírák fogyasztása nagyon egészséges bármely korosztály számára, hiszen az apró növények telis tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, enzimekkel és antioxidánsokkal. Nem utolsó sorban nagyon finomak, roppanósan frissek.  Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg Csíráztatás recept: - csíráztatásra alkalmas bio csíramagok - széles szájú nagyobb dunsztosüveg - gézlap - egy erős befőttes gumi - víz Csíráztatás: 1 - Szórjuk a csíramagokat az alaposan megtisztított dunsztosüvegekbe. (Azért kell a nagy üveg, mert a fejlődő csíráknak szükséges lesz a hely.)  2 - A csíramagokra öntsünk tiszta vizet. A víz két-háromszor annyi legyen, mint a mag. A duplán hajtott gézlapot pár erős befőttes vagy egy postás gumival feszesen rögzítsük az üveg tetején.  3 - Hagyjuk ázni a csíramagokat 8-12 óráig. (A legtöbb magnál a 12 óra megfelelő, de vannak kivételek)  4 - 12 óra áztatás után öntsük le a vizet a magokról a gézen keresztül, friss vízzel öblítsük át. Utána 45 fokos szögben alaposan csöpögtessük le, az üveg akár maradhat ebben a helyzetben is. Figyeljünk arra, hogy a magok ne zárják el a levegő útját a gézlapon keresztül tudjon levegőzni. Ha néha arra járunk, akkor az üvegen lehet egy fél fordulatot forgatni.  5 - A magok csírázásához a szobahőmérséklet (20-22 fok, hidegebb hőmérsékleten lassabban készül el) tökéletesen megfelel. A csírázási időszak elején fényre nem feltétlenül van szükség. Arra ügyeljünk, hogy közvetlen napsütés ne érje őket.  6 - 12 óránként mossuk át a magokat friss vízzel. A csíráztatás sarkalatos pontja, titka, hogy a magok ne legyenek túl nedvesek és ne is száradjanak ki!  7 - Pár napon belül megjelennek az első kis csírakezdemények. (Az öblítést mindaddig folytassuk, amíg a csíranövények el nem érik a kívánt méretet. Ez általában 4-6 nap.)  8 - Az elkészült csírát megszabadítjuk a maghéjtól és a nem csíraképes magoktól. Kisebb edénybe friss vizet öntünk, belerakjuk a már elkészült csírát és keverő mozdulatokkal az egészet átmozgatjuk. A levált csírahéjak a víz tetején fognak úszni, azokat összehúzzuk az edény szélére és lemerjük. (Némi gyakorlatot igényel).  9 - Ha már a barnás-feketés héjakat eltávolítottuk, akkor a víz felszínén, illetve felső harmadában úszó tiszta csírát leszedjük és visszatesszük a tiszta üvegbe, pár órán keresztül 45 fokos szögben a szokásos módon tároljuk, azért, hogy a felülete fogásra száraz legyen, de maga a csíra még ne száradjon ki. Erre azért van szükség, mert ha túl nedvesen tesszük a 3-7 fokos hűtőbe, akkor a csíra hamarabb tönkremegy. A víz alján maradnak a sérült vagy csírázásra nem képes magok, illetve az életképes éppen kicsírázott magok is, amelyek még biokerti művelésre vagy városi gerilla kertészetre is alkalmasak.  Ha mindent jól csináltunk akkor a csírák hűtőben körülbelül 1 hétig tárolhatók.

Bio magok: vöröshere, lucerna, mungóbab, lencse, rózsa retek, daikon Felhasználás: 100 g magból max. 500 g csíra készíthető. Felhasználás: A kész csíranövényeket ehetjük-tehetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tojásételekhez, tésztafélékhez, vagy belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, túróba, de fogyaszthatjuk egyszerűen vajas kenyérre szórva is. Tárolás: száraz, hűvös helyen közvetlen napfénytől védve tárolandó. Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg

Bio magok: mungóbab, zöldlencse, barnalencse Felhasználás: 100 g magból max. 500 g csíra készíthető. Felhasználás: A kész csíranövényeket ehetjük-tehetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tojásételekhez, tésztafélékhez, vagy belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, túróba, de fogyaszthatjuk egyszerűen vajas kenyérre szórva is. Tárolás: száraz, hűvös helyen közvetlen napfénytől védve tárolandó. A csírák fogyasztása nagyon egészséges bármely korosztály számára, hiszen az apró növények telis tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, enzimekkel és antioxidánsokkal. Nem utolsó sorban nagyon finomak, roppanósan frissek.  Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg Csíráztatás recept: - csíráztatásra alkalmas bio csíramagok - széles szájú nagyobb dunsztosüveg - gézlap - egy erős befőttes gumi - víz Csíráztatás: 1 - Szórjuk a csíramagokat az alaposan megtisztított dunsztosüvegekbe. (Azért kell a nagy üveg, mert a fejlődő csíráknak szükséges lesz a hely.)  2 - A csíramagokra öntsünk tiszta vizet. A víz két-háromszor annyi legyen, mint a mag. A duplán hajtott gézlapot pár erős befőttes vagy egy postás gumival feszesen rögzítsük az üveg tetején.  3 - Hagyjuk ázni a csíramagokat 8-12 óráig. (A legtöbb magnál a 12 óra megfelelő, de vannak kivételek)  4 - 12 óra áztatás után öntsük le a vizet a magokról a gézen keresztül, friss vízzel öblítsük át. Utána 45 fokos szögben alaposan csöpögtessük le, az üveg akár maradhat ebben a helyzetben is. Figyeljünk arra, hogy a magok ne zárják el a levegő útját a gézlapon keresztül tudjon levegőzni. Ha néha arra járunk, akkor az üvegen lehet egy fél fordulatot forgatni.  5 - A magok csírázásához a szobahőmérséklet (20-22 fok, hidegebb hőmérsékleten lassabban készül el) tökéletesen megfelel. A csírázási időszak elején fényre nem feltétlenül van szükség. Arra ügyeljünk, hogy közvetlen napsütés ne érje őket.  6 - 12 óránként mossuk át a magokat friss vízzel. A csíráztatás sarkalatos pontja, titka, hogy a magok ne legyenek túl nedvesek és ne is száradjanak ki!  7 - Pár napon belül megjelennek az első kis csírakezdemények. (Az öblítést mindaddig folytassuk, amíg a csíranövények el nem érik a kívánt méretet. Ez általában 4-6 nap.)  8 - Az elkészült csírát megszabadítjuk a maghéjtól és a nem csíraképes magoktól. Kisebb edénybe friss vizet öntünk, belerakjuk a már elkészült csírát és keverő mozdulatokkal az egészet átmozgatjuk. A levált csírahéjak a víz tetején fognak úszni, azokat összehúzzuk az edény szélére és lemerjük. (Némi gyakorlatot igényel).  9 - Ha már a barnás-feketés héjakat eltávolítottuk, akkor a víz felszínén, illetve felső harmadában úszó tiszta csírát leszedjük és visszatesszük a tiszta üvegbe, pár órán keresztül 45 fokos szögben a szokásos módon tároljuk, azért, hogy a felülete fogásra száraz legyen, de maga a csíra még ne száradjon ki. Erre azért van szükség, mert ha túl nedvesen tesszük a 3-7 fokos hűtőbe, akkor a csíra hamarabb tönkremegy. A víz alján maradnak a sérült vagy csírázásra nem képes magok, illetve az életképes éppen kicsírázott magok is, amelyek még biokerti művelésre vagy városi gerilla kertészetre is alkalmasak.  Ha mindent jól csináltunk akkor a csírák hűtőben körülbelül 1 hétig tárolhatók.

Bio magok: vöröshere, lucerna, fehérrépa, rózsa retek, daikon retek, vöröskáposzta, brokkoli, görögszéna, rukkola, rambo retek Felhasználás: 100 g magból max. 500 g csíra készíthető. Felhasználás: A kész csíranövényeket ehetjük-tehetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tojásételekhez, tésztafélékhez, vagy belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, túróba, de fogyaszthatjuk egyszerűen vajas kenyérre szórva is. Tárolás: száraz, hűvös helyen közvetlen napfénytől védve tárolandó. A csírák fogyasztása nagyon egészséges bármely korosztály számára, hiszen az apró növények telis tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, enzimekkel és antioxidánsokkal. Nem utolsó sorban nagyon finomak, roppanósan frissek.  Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg Csíráztatás recept: - csíráztatásra alkalmas bio csíramagok - széles szájú nagyobb dunsztosüveg - gézlap - egy erős befőttes gumi - víz Csíráztatás: 1 - Szórjuk a csíramagokat az alaposan megtisztított dunsztosüvegekbe. (Azért kell a nagy üveg, mert a fejlődő csíráknak szükséges lesz a hely.)  2 - A csíramagokra öntsünk tiszta vizet. A víz két-háromszor annyi legyen, mint a mag. A duplán hajtott gézlapot pár erős befőttes vagy egy postás gumival feszesen rögzítsük az üveg tetején.  3 - Hagyjuk ázni a csíramagokat 8-12 óráig. (A legtöbb magnál a 12 óra megfelelő, de vannak kivételek)  4 - 12 óra áztatás után öntsük le a vizet a magokról a gézen keresztül, friss vízzel öblítsük át. Utána 45 fokos szögben alaposan csöpögtessük le, az üveg akár maradhat ebben a helyzetben is. Figyeljünk arra, hogy a magok ne zárják el a levegő útját a gézlapon keresztül tudjon levegőzni. Ha néha arra járunk, akkor az üvegen lehet egy fél fordulatot forgatni.  5 - A magok csírázásához a szobahőmérséklet (20-22 fok, hidegebb hőmérsékleten lassabban készül el) tökéletesen megfelel. A csírázási időszak elején fényre nem feltétlenül van szükség. Arra ügyeljünk, hogy közvetlen napsütés ne érje őket.  6 - 12 óránként mossuk át a magokat friss vízzel. A csíráztatás sarkalatos pontja, titka, hogy a magok ne legyenek túl nedvesek és ne is száradjanak ki!  7 - Pár napon belül megjelennek az első kis csírakezdemények. (Az öblítést mindaddig folytassuk, amíg a csíranövények el nem érik a kívánt méretet. Ez általában 4-6 nap.)  8 - Az elkészült csírát megszabadítjuk a maghéjtól és a nem csíraképes magoktól. Kisebb edénybe friss vizet öntünk, belerakjuk a már elkészült csírát és keverő mozdulatokkal az egészet átmozgatjuk. A levált csírahéjak a víz tetején fognak úszni, azokat összehúzzuk az edény szélére és lemerjük. (Némi gyakorlatot igényel).  9 - Ha már a barnás-feketés héjakat eltávolítottuk, akkor a víz felszínén, illetve felső harmadában úszó tiszta csírát leszedjük és visszatesszük a tiszta üvegbe, pár órán keresztül 45 fokos szögben a szokásos módon tároljuk, azért, hogy a felülete fogásra száraz legyen, de maga a csíra még ne száradjon ki. Erre azért van szükség, mert ha túl nedvesen tesszük a 3-7 fokos hűtőbe, akkor a csíra hamarabb tönkremegy. A víz alján maradnak a sérült vagy csírázásra nem képes magok, illetve az életképes éppen kicsírázott magok is, amelyek még biokerti művelésre vagy városi gerilla kertészetre is alkalmasak.  Ha mindent jól csináltunk akkor a csírák hűtőben körülbelül 1 hétig tárolhatók.

Bio magok: vöröshere, lucerna, mungóbab, fehérrépa, görögszéna, Felhasználás: 100 g magból max. 500 g csíra készíthető. Felhasználás: A kész csíranövényeket ehetjük-tehetjük salátákhoz, zöldségköretekhez, tojásételekhez, tésztafélékhez, vagy belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, túróba, de fogyaszthatjuk egyszerűen vajas kenyérre szórva is. Tárolás: száraz, hűvös helyen közvetlen napfénytől védve tárolandó A csírák fogyasztása nagyon egészséges bármely korosztály számára, hiszen az apró növények telis tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, enzimekkel és antioxidánsokkal. Nem utolsó sorban nagyon finomak, roppanósan frissek.  Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg Csíráztatás recept: - csíráztatásra alkalmas bio csíramagok - széles szájú nagyobb dunsztosüveg - gézlap - egy erős befőttes gumi - víz Csíráztatás: 1 - Szórjuk a csíramagokat az alaposan megtisztított dunsztosüvegekbe. (Azért kell a nagy üveg, mert a fejlődő csíráknak szükséges lesz a hely.)  2 - A csíramagokra öntsünk tiszta vizet. A víz két-háromszor annyi legyen, mint a mag. A duplán hajtott gézlapot pár erős befőttes vagy egy postás gumival feszesen rögzítsük az üveg tetején.  3 - Hagyjuk ázni a csíramagokat 8-12 óráig. (A legtöbb magnál a 12 óra megfelelő, de vannak kivételek)  4 - 12 óra áztatás után öntsük le a vizet a magokról a gézen keresztül, friss vízzel öblítsük át. Utána 45 fokos szögben alaposan csöpögtessük le, az üveg akár maradhat ebben a helyzetben is. Figyeljünk arra, hogy a magok ne zárják el a levegő útját a gézlapon keresztül tudjon levegőzni. Ha néha arra járunk, akkor az üvegen lehet egy fél fordulatot forgatni.  5 - A magok csírázásához a szobahőmérséklet (20-22 fok, hidegebb hőmérsékleten lassabban készül el) tökéletesen megfelel. A csírázási időszak elején fényre nem feltétlenül van szükség. Arra ügyeljünk, hogy közvetlen napsütés ne érje őket.  6 - 12 óránként mossuk át a magokat friss vízzel. A csíráztatás sarkalatos pontja, titka, hogy a magok ne legyenek túl nedvesek és ne is száradjanak ki!  7 - Pár napon belül megjelennek az első kis csírakezdemények. (Az öblítést mindaddig folytassuk, amíg a csíranövények el nem érik a kívánt méretet. Ez általában 4-6 nap.)  8 - Az elkészült csírát megszabadítjuk a maghéjtól és a nem csíraképes magoktól. Kisebb edénybe friss vizet öntünk, belerakjuk a már elkészült csírát és keverő mozdulatokkal az egészet átmozgatjuk. A levált csírahéjak a víz tetején fognak úszni, azokat összehúzzuk az edény szélére és lemerjük. (Némi gyakorlatot igényel).  9 - Ha már a barnás-feketés héjakat eltávolítottuk, akkor a víz felszínén, illetve felső harmadában úszó tiszta csírát leszedjük és visszatesszük a tiszta üvegbe, pár órán keresztül 45 fokos szögben a szokásos módon tároljuk, azért, hogy a felülete fogásra száraz legyen, de maga a csíra még ne száradjon ki. Erre azért van szükség, mert ha túl nedvesen tesszük a 3-7 fokos hűtőbe, akkor a csíra hamarabb tönkremegy. A víz alján maradnak a sérült vagy csírázásra nem képes magok, illetve az életképes éppen kicsírázott magok is, amelyek még biokerti művelésre vagy városi gerilla kertészetre is alkalmasak.  Ha mindent jól csináltunk akkor a csírák hűtőben körülbelül 1 hétig tárolhatók.

Magyarországon termett barna rizs. A magas rost- és ásványianyag-tartamú, alacsony glikémiás indexű egészséges szénhidrátforrás. GMO- és gluténmentes termék! A barna rizs amellett, hogy a szervezet működése szempontjából hasznos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztési folyamatokra is jó hatással van. A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás  

A magas rost- és ásványianyag-tartamú, alacsony glikémiás indexű egészséges szénhidrátforrás. A rizs ezüst hártyáját és csíráját is tartalmazó BIO barnarizs. GMO- és gluténmentes termék! A barna rizs amellett, hogy a szervezet működése szempontjából hasznos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztési folyamatokra is jó hatással van. A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig. A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás Érdekesség a hazai rizstermesztésről:  Az első kísérleti telepet a Türr István (1825–1908) nevével is fémjelzett Ferenc-csatorna (Duna–Tisza–Duna-csatorna!) Társulat építtette Verbászon, 1889-ben. A telepítést Gerster Béla csatornaépítő irányította, hamarosan rá kellett döbbennie azonban, hogy a kezdetben bő hozamú növény vetésforgó nélkül elveszti termőképességét. Elgondolásai nagyot lendítettek a Kárpát-medencei rizstermesztésen. 1890-ben már 170, holdankénti 2,1– 4,3 tonna körüli mennyiséget takarítottak be. A párizsi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert a magyar hántolatlan rizs. Egyre minőségibb rizsfajtákat fejlesztettek ki a kutatók, leginkább a Szegedi Növénynemesítő Intézet jeleskedett e téren. A világháborúk ideje alatt visszaeső termesztés a szocialista érában új lendületet kapott. Az egzotikus növényekben is önellátásra törekvő Magyarországon 1950-ben ötven-hatvanezer hektárt kitevő rizstábla volt. Rizstermesztésben ma is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható. Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal. 

Kisújszálláson, ökológiai gazdálkodásban termett rizsből készült barna rizsliszt. A rizsliszt hántolt rizsből készült porózus, selymes, finom szemcséjű gluténmentes liszt. A rizs ezüst hártyáját és csíráját is tartalmazó BIO barnarizsből készült liszt. Magában vagy egyéb lisztekkel keverve készíthető belőle számos ízletes és egészséges étel. Kiválóan alkalmas tészták, desszertek elkészítéséhez, levesek, szószok sűrítéséhez. A termék teljesen gluténmentes, a gyártóüzemben csak rizst dolgoznak fel! Ellenőrzőtt ökológiai gazdálkodásból. A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig. A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás Érdekesség a hazai rizstermesztésről:  Rizstermesztésben ma is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható. Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal. 

Kisújszálláson, ökológiai gazdálkodásban termett fehér rizs "A" minőségű.  GMO- és gluténmentes termék! “Nagykun rizs” az Európai Unió Földrajziárujelző-oltalomban minősítette, ami komoly piaci hozzáadott értéket jelent a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl! Az ökológia termesztésben felhasznált fajta, magyar nemesítésű melynek eredete az 1950-es évekre nyúlik vissza.  A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig. A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás Érdekesség a hazai rizstermesztésről:  Az első kísérleti telepet a Türr István (1825–1908) nevével is fémjelzett Ferenc-csatorna (Duna–Tisza–Duna-csatorna!) Társulat építtette Verbászon, 1889-ben. A telepítést Gerster Béla csatornaépítő irányította, hamarosan rá kellett döbbennie azonban, hogy a kezdetben bő hozamú növény vetésforgó nélkül elveszti termőképességét. Elgondolásai nagyot lendítettek a Kárpát-medencei rizstermesztésen. 1890-ben már 170, holdankénti 2,1– 4,3 tonna körüli mennyiséget takarítottak be. A párizsi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert a magyar hántolatlan rizs. Egyre minőségibb rizsfajtákat fejlesztettek ki a kutatók, leginkább a Szegedi Növénynemesítő Intézet jeleskedett e téren. A világháborúk ideje alatt visszaeső termesztés a szocialista érában új lendületet kapott. Az egzotikus növényekben is önellátásra törekvő Magyarországon 1950-ben ötven-hatvanezer hektárt kitevő rizstábla volt. Rizstermesztésben ma is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható. Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal. 

Magyarországon, ökológiai gazdálkodásban termett rizsből készült fehér rizsliszt. A rizsliszt hántolt rizsből készült porózus, selymes, finom szemcséjű gluténmentes liszt. Magában vagy egyéb lisztekkel keverve készíthető belőle számos ízletes és egészséges étel. Kiválóan alkalmas tészták, desszertek elkészítéséhez, levesek, szószok sűrítéséhez. A termék teljesen gluténmentes, a gyártóüzemben csak rizst dolgoznak fel. Ellenőrzőtt ökológiai gazdálkodásból. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás

Kisújszálláson, ökológiai gazdálkodásban termett fehér rizs "A" minőségű.  GMO- és gluténmentes termék! “Nagykun rizs” az Európai Unió Földrajziárujelző-oltalomban minősítette, ami komoly piaci hozzáadott értéket jelent a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl! Az ökológia termesztésben felhasznált fajta, magyar nemesítésű melynek eredete az 1950-es évekre nyúlik vissza.  A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig. A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése. Gyártó: Nagykun 2000 Mg. Zrt , Kisújszállás Érdekesség a hazai rizstermesztésről:  Az első kísérleti telepet a Türr István (1825–1908) nevével is fémjelzett Ferenc-csatorna (Duna–Tisza–Duna-csatorna!) Társulat építtette Verbászon, 1889-ben. A telepítést Gerster Béla csatornaépítő irányította, hamarosan rá kellett döbbennie azonban, hogy a kezdetben bő hozamú növény vetésforgó nélkül elveszti termőképességét. Elgondolásai nagyot lendítettek a Kárpát-medencei rizstermesztésen. 1890-ben már 170, holdankénti 2,1– 4,3 tonna körüli mennyiséget takarítottak be. A párizsi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert a magyar hántolatlan rizs. Egyre minőségibb rizsfajtákat fejlesztettek ki a kutatók, leginkább a Szegedi Növénynemesítő Intézet jeleskedett e téren. A világháborúk ideje alatt visszaeső termesztés a szocialista érában új lendületet kapott. Az egzotikus növényekben is önellátásra törekvő Magyarországon 1950-ben ötven-hatvanezer hektárt kitevő rizstábla volt. Rizstermesztésben ma is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható. Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal.